Vihar tombol a székely faluban. Az asszony ezért nem ment ki a kútra vízért, hogy levest főzzön az urának. Hazaérkezik az öreg székely bőrig ázva, leveti a vizes gúnyát, majd komótosan leül az asztalhoz. Egy darabig türelmesen vár, aztán megkérdezi.
- Nincsen ebéd, asszony?
- Csak nem ment el az eszem, hogy ebbe' az ítéletidőbe' kimenjek a kútra csak azétt, hogy kendnek levest főzzek?!
- Az öreg nem szól semmit, feltápászkodik, elveszi a vedret, s kimegy a kútra. Megtölti vízzel, aztán beérvén a házba szó nélkül nyakon önti a feleségét.
- No, így mán nyugodtan kimehetsz vízért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése